Donald Trump felajánlotta segítségét Katarnak
Donald Trump amerikai elnök szerdán telefonon egyeztetett Tamím bin Hamad ász-Száni katari uralkodóval.
A telefonhívást az amerikai elnök kezdeményezte, s mint a Fehér Ház közleményben jelezte: Donald Trump felajánlotta segítségét Tamím emírnek a Katar körül kialakult válság enyhítéséhez.
A közlemény szerint Trump "megismételte, hogy egy egységes Öböl-menti Együttműködési Tanács és egy erős partnerkapcsolat az Egyesült Államok és az Öböl-menti Együttműködési Tanács között alapvető fontosságú a terrorizmus legyőzéséhez és a térség stabilitásának előmozdításához".
Donald Trump hangsúlyozta a katari emírnek, hogy Washington kész valamennyi érintett fél között közvetíteni a nézetkülönbségek elsimítása érdekében, ha szükséges, akár a Fehér Házban megtartott találkozó keretei között is.
Elemzők felhívják a figyelmet, hogy az elnök álláspontja híven tükrözte Rex Tillerson külügyminiszternek a héten többször is hangoztatott állásfoglalását, miszerint az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy segítsen az Öböl-menti Együttműködési Tanácsnak az egység kikovácsolásában.
Trump elnök kedden - szintén telefonon - Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi királlyal tárgyalt. A vahhábita királyság uralkodójának szintén az Öböl-menti országok egységének fontosságát hangsúlyozta, leszögezve, hogy ennek "sorsdöntő szerepe van" a terrorizmus legyőzésében és a térség stabilitásának garantálásában.
A Katarral szomszédos országok lezárták a határokat, a légi összeköttetést is megszakították. Az Öböl-menti emírség nem akarja élezni a helyzetet, de a derakát sem adja be - írja a dpa német hírügynökség.
Az elmúlt napokban a telefonok a szokásosnál többször csördültek meg. A szülőföldről barátok érdeklődtek és helyzetjelentést szerettek volna kapni - meséli egy német cég munkatársa, aki több mint három éve él Katarban, de nevét nem szeretné adni szavaihoz. Válasza a kérdezősködésekre mindig ugyanaz: "Jól vagyunk. A mindennapi élet úgyanúgy zajlik, mint máskor. Business as usual."
A felfokozott érdeklődés érthető. Hétfőn a szomszédos Szaúd-Arábia, Bahrein, és az Egyesült Arab Emírségek nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat szakították meg, de lezárták a határokat és leállították a légi közlekedést is. A katari gépek még a szaúdi légteret sem használhatják, az Európába tartó járatok most Irán fölött repülnek.
Az elmúlt napokban a tömegtájékoztatásban olyan információk láttak napvilágot, hogy a katariak megrohamozták az élelmiszerboltokat és letarolták a polcokat. A német cég munkatársa ezeket a jelentéseket nem tudja megerősíteni. "Az első két napban voltak ugyan sorok a szupermarketekben, de a polcokat gyorsan feltöltötték. Csak a Szaúd-Arábiából származó csirkék helye maradt üresen a mélyhűtőkben" - meséli a munkatárs. Hiánycikk volt a friss tej is, amelyet szintén Szaúd-Arábiában állítanak elő.
Katar hatalmas gázkészletei miatt a világ leggazdagabb országa: az egy főre jutó GDP itt a legmagasabb a világon, de földrajzi fekvése következtében sebezhető is. A félszigeten fekvő ország a szárazföldön csak Szaúd-Arábiával határos, ahol feltorlódtak az áruval megrakott kamionok. Hivatalos katari adatok szerint az import hetven százaléka Szaúd-Arábiából és az Egyesült Arab Emírségekből származik. Amennyiben a határ tartósan zárva marad, akadozhat az ellátás, mivel az áruáramlást át kell terelni a logisztikai kihívást jelentő légi- vagy vízi útvonalra.
A kormányhű katari médiumok nem akarnak tudni a problémákról, az uralkodóház irányvonalát képviselik. "Mindnyájan Katar vagyunk" - adta tudtul címoldalán az as-Sark című lapTamím bin Hamad ász Száni emír fényképe mellett. Más cikkek is csak egyfajta üzenetet ismernek: urai vagyunk a helyzetnek. A kereskedelmi kamara elnöke kijelentette, hogy az országnak tizenkét hónapra elegendő tartalékai vannak.
A válság a katari külpolitika eredménye. A katari irány régóta szúrja a Perzsa(Arab)-öböl menti szomszédok szemét, különösen Szaúd-Arábiáét. Ez utóbbi befolyásos vezetői rendszeresen kifogásolják Katar és Irán kapcsolatait, amelyek Doha számára azért fontosak, mert az öbölben egy hatalmas gázmezőn osztozik a síita szomszéddal. Szaúd-Arábiát és szövetségeseit a Katarból pénzelt al-Dzsazíra is ingerli, mivel a hírtelevíziót Doha az arab világ befolyásolására használja, nem sikertelenül. Az adó Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom legnagyobb bánatára jóindulatúan kezeli az iszlamista Muzulmán Testvériség mozgalmat, amelyet hatalmukra nézve fenyegetésnek éreznek és ezért a terrorszervezetek közé sorolják.
Katar igyekszik nem önteni olajat a tűzre. Tamím emír eddig nem lépett a nyilvánosság elé. Muhammad bin Abdul Rahman ász-Száni külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy országa nem fog a feszültséget erősítő lépéseket tenni. Ám annak sincs jele, hogy az emirátus beadná a derekát. A külügyminiszter azt vetette más országok szemére, hogy hazugságokon alapuló hecckampányt folytatnak országa ellen.
Bár Donald Trump amerikai elnök a válságban egyértelműen Szaúd-Arábia oldalára állt, Katar mégis mindenekelőtt az amerikaiak befolyására számíthat. A katari külügyminisztérium a Twitteren terjesztette az amerikai külügy szóvivőjének kijelentéseit, aki igyekezett Trump Katar-ellenes mondatait magyarázni. Az emírség az amerikaiak fontos szövetségese, nem utolsósorban az al-Udeid légi támaszpont miatt, ahol több mint tízezer amerikai katona állomásozik.
Jelenleg semmi sem szól amellett, hogy a válság gyorsan elsimul. Ellenkezőleg: a német cég Dohában dolgozó munkatársa aggódik a várható fejlemények miatt. Az idén szeretne végleg hazatérni, s azt mondja, boldog lesz, ha Katart maga mögött hagyhatja.
